A pozitív pszichológia szemlélete szerint akkor leszünk boldogabbak, ha a bennünk lévő értékeket keressük ahelyett, hogy azt gondolnánk, valami nem stimmel velünk. Ha arra fókuszálunk, hogy mire vagyunk képesek, kiszélesedik a látómezőnk, így gyorsabban meglátjuk a problémáink megoldását. De hogyan hagyjuk abba az önostorozást, hogy meglássuk magunkban a jót?

A lelki egészségünk alapja, hogy szeressük önmagunkat. Ha nem jó a közérzetünk, elégedetlenek és fásultak vagyunk, kiabálunk a gyerekkel, veszekszünk a párunkkal, pedig legtöbbször nem is velük van bajunk.

A legtöbb másokkal való problémánk hátterében az áll, hogy nem vagyunk kibékülve önmagunkkal. Mit tehetünk azért, hogy békében legyünk önmagunkat és így javuljanak a kapcsolataink is?

Az énerősítés gyakorlata:

Fogjon egy tollat és egy papírt és válaszoljon az alábbi kérdésekre!

Küldje tovább négy-öt közeli ismerősének, barátjának a kérdéssort e-mailen (az Ön válaszait semmiképp), és kérje meg őket, hogy őszintén válaszoljanak, milyennek látják Önt. Ezután vesse össze, milyennek látja magát Ön és milyennek mások. Mennyire egyezik a kép? Melyek azok az értékek, amiket mások látnak Önben, Ön viszont eddig nem vett észre önmagában, és milyen hasznos tippeket kapott, milyen területeken tudna tovább fejlődni?

(További inspirációk meríthetők: Vidovszky Gábor: Örömtréning, 1996)

Egy Barbara Fredrickson nevű kutató „Broaden and build” teóriája szerint a pozitív érzelmek úgy hatnak ránk, hogy tágabb perspektívában látjuk a világot,bátrabbak vagyunk és sokkal több jó megoldás eszünkbe jut, mint ha éppen rossz kedvünk van, dühösek vagyunk vagy szorongunk.

 Ha vidámak vagyunk, leginkább a vidám emlékeink jutnak eszünkbe, ha szomorúak vagyunk, akkor pedig leggyorsabban a szomorú emlékek.Emiatt van az, hogy ha aggódunk, nehezebb felidéznünk a korábbi sikeres problémamegoldásainkat, hamarabb eszünkbe jutnak a kudarcaink. Az, hogy mennyire látjuk sötéten a helyzetünket, nagyrészt attól függ, hogy éppen milyen kedvünk van.

Mit tehetünk, hogy legyőzzük félelmeinket és bármennyire is aggódunk a házasságunk, a gyerekeink, a munkánk miatt, eszünkbe jussanak a sikeres megoldások? A következő gyakorlat ebben segít. 

Hősterápia:

Idézzen fel az életéből egy sikeres időszakot, amikor boldog volt, büszke volt magára vagy vidám napokat, heteket élt meg! Írja le annyira részletesen, amennyire csak vissza tud emlékezni rá! Írja le egészen pontosan, mintha egy valódi regényben olvasná, milyen évszak volt, milyen volt az időjárás, miket és kiket látott maga körül, milyen hangok szűrődtek be a háttérből, milyen illatok szálltak a levegőben, jelenítse meg önmagát, írja le, hogy nézett ki, mit mondott, mit csinált, mit érzett? Az sem baj, ha nem emlékszik ennyire részletesen, a lényeg, hogy fesse le, mint egy képet. Mitől volt ilyen igazán nagyszerű ez az élmény?

Ezután idézze fel mindennap ezt az emléket egy héten át. Nem kell hozzá több mint napi két perc (ideális mondjuk a reggeli fogmosás közben), és figyelje a hatását!

(Ajánlott olvasmány: Avar Pál: Hősterápia, 1988)